Segesd

Kulturális látnivalók

Szent László Római Katolikus templom
A ferencesek a 13. század végén települtek Segesdre. Templomot emeltek Szűz Mária tiszteletére, amelyet 1295-ben szentelt fel a veszprémi püspök. A Marczali család 1433-ban IV. Jenő pápától kérte Nagyboldogasszony ünnepére a búcsú engedélyezését.
A zarándoklatoknak a török uralom vetett véget. 1555-ben török had közeledésének hírére elmenekültek a ferencesek Segesdről. 1570 körül a törökök lerombolták a ferences templomot és annak anyagát felhasználva várat építettek.
A felszabadulás után (1687 februárja) Segesdre érkezett 2-3 ferences, akik fakápolnát emeltek Szent Katalin tiszteletére. 1733-tól Segesd plébánia lett. Még a török uralom előtt ismeretes volt Alsó-Segesd és Felső-Segesd között a hegyoldalban az a forrás, amelyet később Szentkútnak neveztek. A legenda szerint ennél a kútnál megjelent Szűz Mária egy szegény pásztor előtt, aki a látomás után a forrás vízétől kigyógyult súlyos betegségéből. A Szentkútnál a Szűzanya tiszteletére kápolnát emeltek, amelyet 1744-ben szenteltek fel. Ettől kezdve a búcsújárás elsősorban a Szentkúthoz történik a mai napig. Az új templom 1778-ban készült el, akkor áldotta meg Bajzáth József veszprémi megyéspüspök Szent László és Szent Katalin tiszteletére.
A ferences szerzetesek az elsők között hoztak létre Somogyban patikát, s közreműködésükkel jöhetett volna létre az 1770-es években az első somogyi gimnázium is, amelynek felállításáról a vármegye közgyűlése Mária Terézia rendeletére 1776-ban döntött. Az iskolát a ferences kolostorban kellett volna elhelyezni, s tanárai is a szerzetesek közül kerültek volna ki. Azonban hiába volt a döntés, a gimnázium soha nem nyílt meg Segesden, később Kaposvárra került.
1823. október 2-án nagy erejű vihar söpört végig Segesden és környékén, amely leszakította a templom teljes tetőzetét és a toronysisakot. A II. világháborúban a németek a kolostort többször is szálláshelyül használták, 1945 nagycsütörtök éjjelén pedig menekülés alkalmával a tornyot felrobbantották. A robbanás mind a templomon, mind a kolostoron nagy károkat okozott. A helyreállítás a templomnál egy év múlva már megtörtént, így a templomot használni tudták, s azt 1946. szeptember 8-án meg is áldották. 1950-ben a kolostort államosították, s benne szociális otthont létesítettek, ami ma is működik.
A ferenceseknek 3000 kötetes könyvtárral rendelkeztek, melynek ma már nyomait sem találjuk, ugyanis 1950 június 10-ére virradó éjszaka - értékeik hátrahagyása mellett – a kolostor elhagyására kényszeríttették őket.

Széchenyi kastély és kastélypark
A környék egykori birtokosa, a Széchenyi család, illetve Széchenyi Bertalan építette 1901-ben a romantikus stílusú kastélyt, ami a korabeli szemtanúk szerint páratlan értékeket rejtett a kastély. A család összegyűjtötte a környéken előkerült régészeti leleteket, értékes porcelánokkal büszkélkedhettek, s a lépcsőházat a világ hét csodáját ábrázoló festmény díszítette. Széchényi Bertalan birtokán mindig a legkiválóbb erdőmérnökök és gazdatisztek dolgoztak, nem véletlen, hogy komoly figyelem kísérte a munkát. Vetőmagvakat, cukorrépát és dohányt termeltek.
A kastélyhoz tartozik egy 29 hektáros védett park. A gyönyörű nagy platánfák, fenyőfák, fűzfák és tiszafák között kapott helyet Somogy Kincse Park, ahol évente egy-egy somfa ültetésével és egy kőre erősített réztáblával állítanak emléket Somogy megye hírességeinek.
Az egykori Széchenyi-kastélyban 1954-ben nyílt meg az időseket gondozó otthon. Az intézményben közel négyszáz emberről gondoskodnak, így Somogy egyik legnagyobb szociális intézménye működik itt. A szociális otthonhoz tartozik a katolikus templom melletti kolostor, ahol fogyatékos fiatal felnőtteket ápolnak.

Árpád-házi Szent Margit Múzeumi Kiállítóhely, Községi Könyvtár
A műemléki védettség alatt álló, XIX. századi uradalmi malomépületben kapott helyet a település történetét bemutató múzeum, melyet gróf Széchenyi Bertalan földbirtokos építetett.  Nagy Gergely tervei alapján újították fel, s 2001. augusztus 20-án a millennium évében, a megyei ünnepségsorozat záró rendezvényeként adtak át.  
A háromszintes épületben csaknem kilencezer kötetes könyvtár van, az emeleten pedig a "Segesd, középkori királynéi mezőváros" című kiállítás látható, ahol az ásatási leleltek bemutatása mellett egy kovács- és egy fazekasműhely rekonstrukcióját is láthatjuk. Ezek mellett számos vándor kiállításnak is helyet ad az épület.

Feszületek, kültéri szobrok, emlékművek

Magyar megújulás, millenniumi szobor
Az államalapítás ezeréves, és a kereszténység kétezer éves évfordulójának tiszteletére készült Bors István Munkácsy-díjas szobrászművész Magyar megújulás című alkotása.
A szobor a község történetét foglalja magába: a római kort és a török hódítást a napkorong szélén lévő kerekek és félholdak illusztrálják. A napkorongból - mint az élet forrásából - emelkedik ki a magyarok életfája, amely keresztben végződik: a kereszt Segesd egyházi múltját is jelképezi. A négy középkori  pompába öltöztetett paripa pedig, amelyek uralják a szobrot, a település legfényesebb korszakát idézik, a négy égtáj felé mutatva.
A szobrot 2000. október 23-án avatták fel az iskolával szemben lévő Millenniumi téren.

A két világháború elesetteinek emlékműve
A Felső-Segesden található emlékmű eredetileg az első világháború 123 hősének mementójaként készült. 1945 után az új hatalom levetette róla a bronz turulmadarat, s csak a rendszerváltás után készíthették el a hasonmását, és akkor írhatták ki a második világháború 68 segesdi áldozatának nevét.

Szentháromság-szobor
A régmúlt emlékére, a templom és a kolostor közelében állították fel a XIX. század elején épült barokk stílusú Szentháromság-szobor, melyet a Segesdért Alapítvány kezdeményezésére és támogatásával az egyházközösség restauráltatott. 

II. világháború elesetteinek emlékműve
Az emlékmű a Felső-segesdi, úgynevezett „tüskevári” temetőben található. 2009-ben avatták fel.

II. világháborúban Segesd légterét védő katonák emlékműve
Ez az emlékmű a másik katolikus temetővel szemben található, melyet 2009 áprilisában avattak fel.